Gyakran ismételt kérdések

Ha a társasházban 25-nél több lakás van, a törvény szerint kötelező számvizsgáló bizottságot választani a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére. Kisebb házakban ez nem kötelező, de a közösség ilyenkor is dönthet úgy, hogy számvizsgálót választ.

Elsősorban a közös képviselő munkáját és a társasház pénzügyeit, gazdálkodását ellenőrzi. A további feladatait a ház szervezeti-működési szabályzata (SZMSZ) határozza meg.

A szervezeti-működési szabályzat a házirend mellett a társasház működésének alapdokumentuma. Részletesen rögzíti a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló bizottság feladatait, jogait és kötelezettségeit, a törvény keretein belül az adott ház sajátosságaihoz igazítva.

Bármikor, közgyűlési határozattal. Az elfogadásához és módosításához az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű többség szükséges. A módosított SZMSZ-t az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz is csatolni kell.

2003. évi CXXXIII. törvény, 15. §: „A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.”

A házirend rögzíti a közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, valamint azt, hogy a lakásokban mikor és mennyi ideig lehet zajjal járó munkát végezni. Igény szerint ide kerülhetnek az állattartás, a takarítás vagy a kertgondozás szabályai is.

Ha a tulajdoni hányad legalább 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban, a napirend, az ok és a cél megjelölésével kérik, a közgyűlést kötelező összehívni.

Szükség szerint, de évente legalább egyszer. Az előző év elszámolásáról és az új költségvetésről döntő közgyűlést az SZMSZ-ben meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.

A közgyűlésről kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyben a döntések határozat formájában szerepelnek. A közös képviselő a határozatokat és azok végrehajtását a Közgyűlési Határozatok Könyvében is nyilvántartja.

Akkor, ha az összes tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonosok jelen vannak. Ha ez nem teljesül, megismételt közgyűlést kell tartani, amely a jelenlévők tulajdoni hányadától függetlenül határozatképes. Kivételt jelentenek azok a kérdések, amelyekben a törvény az összes tulajdoni hányad meghatározott arányát írja elő: ezekben a megismételt közgyűlés sem hozhat döntést.

A tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazat.

A lakások tulajdonosai, illetve távollétük esetén az általuk írásban meghatalmazott személy.

Az írásbeli szavazás feltételeit és menetét az SZMSZ szabályozza. Ha az SZMSZ erről nem rendelkezik, egy korábbi közgyűlésnek kell döntenie az írásbeli szavazásról és annak módjáról.

Az eredmény megállapításának részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza. Ennek hiányában a szavazás eredménytelen, ha a beérkezett szavazatok nem képviselik az összes tulajdoni hányad több mint felét.

Ha a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy az SZMSZ-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tulajdonos a határozat meghozatalától számított 60 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az érvénytelenség megállapítását. Az eljárás illetékköteles.

Az épület felújítására félretett, elkülönítetten kezelt pénz.

A törvény nem írja elő, de erősen ajánlott, mert így a váratlan, nagy összegű javítások sem okoznak gondot. Egyes házakban az alapító okirat vagy az SZMSZ kötelezővé teszi.

Lakásvásárlás előtt mindig kérjen az eladótól a közös képviselő által kiállított „nullás” igazolást arról, hogy nincs közösköltség-tartozása. Ha a ház a hátralék miatt jelzálogjogot jegyeztetett be a lakásra, az az ingatlant terheli, így az új tulajdonost is érinti. Az igazolással ez a kockázat elkerülhető.

Az eladó és a vevő megállapodása szerint. A bevett gyakorlat az, hogy az adott havi közös költséget az fizeti, aki a hónap első napján az ingatlan tulajdonosa.

Az összeghatárt az SZMSZ rögzíti.

Az árajánlatkérés feltételeit szintén az SZMSZ szabályozza.

A közös képviselő a megválasztásával kap hozzáférést, továbbá mindazok, akiket az SZMSZ erre feljogosít.

Ha a háznak nincs elég fedezete egy váratlan, nagy összegű kiadásra, a közgyűlés a közös költségen felül egyszeri befizetést rendelhet el a tulajdonosoknak.

Ha a probléma a lakók többségét vagy a közös tulajdont érinti, a közös képviselőnek kell intézkednie. Ha kizárólag az Ön lakását (magántulajdonát) érinti, a települési önkormányzat jegyzőjénél indíthat birtokvédelmi eljárást.