A társasházak adózása gyakran bonyolult kérdés, mert bár nem cégként működnek, mégis adóköteles bevételeik keletkezhetnek. 2026-ban is igaz, hogy a társasház elsősorban személyi jövedelemadó (SZJA) alanyaként adózik, és akkor keletkezik adókötelezettsége, ha például hasznosítja a közös tulajdont vagy fizetést teljesít különböző jogviszonyokban.

SZJA-alanyiság: mikor kell adózni?

Ha a társasháznak bevétele keletkezik, például bérleti díjból, kamatból vagy más jövedelemből, jellemzően SZJA szerint adózik mint magánszemély, még akkor is, ha a tulajdonostársak nem magánszemélyek.

A külön adózó jövedelmek (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) után 15 % SZJA-t kell fizetni, amit gyakran a kifizető már levon.

Az ilyen bevételek felosztása a tulajdonostársak között nem eredményez további adófizetési kötelezettséget számukra, ami gyakori gyakorlat a felújítási alap feltöltésére.

Mi a helyzet a járulékokkal és a foglalkoztatással?

Ha a társasház alkalmaz magánszemélyt, akár munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban, akkor adott esetben járulék- és szociális hozzájárulási adó is keletkezik.

A TB- és szocho-fizetési kötelezettség attól függ, hogy a jövedelem eléri-e a minimálbér 30 %-át, illetve milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás.

ÁFA-alanyiság: ritka, de fontos

A társasház akkor válhat ÁFA-alannyá, ha a közös tulajdon hasznosításával gazdasági tevékenységet végez – például üzleti bérbeadást valósít meg külső szereplők felé.

Ez egy speciális helyzet, mert a társasház rendszerint nem ad számlát a tagoknak közös költségre vagy szolgáltatásra, mivel ez nem számít gazdasági tevékenységnek.

Gyakorlati tipp

Ha adóköteles bevétel keletkezik, a társasháznak 15 napon belül adószámot kell igényelnie a NAV-nál, és gondoskodnia kell a helyes bevallásról.